Gépjármű értékcsökkenés

Gépjármű értékcsökkenés elméleti háttere

Értékcsökkenésről akkor beszélünk, amikor egy gépjárművet egy sérülés után szakszerűen helyreállítanak, azonban a jármű értéke csökken a baleset előttihez képest. Ez a jelenség természetesen minden káreseménynél – a sajáthibás és környezeti károk esetében is megfigyelhető. Ha azonban a gépjármű értékcsökkenés felelősségi károkozás kapcsán jelentkezik, ennek számszerűsített összege ugyanúgy hozzátartozik a kárhoz, mint a helyreállítás költsége.

A klasszikus megközelítésben a gépjármű értékcsökkenése két tényezőből adódik össze: a műszaki értékcsökkenés és a forgalmi értékcsökkenés.

A járművön végzett javítások (egyengetés, hegesztés) következtében a kijavított autó műszaki állapota már nem egyenértékű a sérülés előtti állapottal. Amennyiben ez a műszaki állagromlás megvalósul, műszaki értékcsökkenésről beszélünk. Mivel napjaink fejlett javítóipari technológiája egyre inkább képes visszaadni a sérült gépkocsik eredeti vagy azt igen megközelítő állapotát, ezért ennek a tényezőnek a szerepe egyre kisebb az értékcsökkenés meghatározásában, azonban – szemben a legtöbb biztosítótársaság álláspontjával – teljes mértékben figyelmen kívül hagyni nem lehet.

Egy használt gépjármű értékesítésekor az eladó köteles a vevő tudomására hozni azt, ha a jármű korábban sérült volt. Mivel a vevő általában laikus, így nem tudja ellenőrizni, hogy a javítás teljesen szakszerűen történt-e és nem maradtak-e esetleg rejtett hibák, ezért szinte minden esetben alacsonyabb árat hajlandó fizetni az eladásra kínált autóért mintha az sérülésmentes volna. Ez a vásárlói bizalmatlanságból adódó vételár különbözet a forgalmi értékcsökkenés.

/forrás: DR. MELEGH GÁBOR: Gépjárműszakértés. Budapest, 2004./

Gépjármű értékcsökkenés a gyakorlatban

A hazai gyakorlat kialakulása

A gépjárművek javítás után jelentkező értékcsökkenésének értelmezése, megítélése és számítása milyen nagymértékben függ attól, hogy a kérdést mely szemszögből vizsgáljuk. Nagy különbségek mutatkoznak az egyes országok témával kapcsolatos hozzáállásában, és szintén komoly különbségek mutatkoznak a biztosítói és a bírói gyakorlat között is.

A gépjármű értékcsökkenés kalkulációjára külföldön az 1970-es és 1980-as években különböző megközelítések mentén kidolgozott, eltérő számítási metódusok születtek. A hazai gyakorlat az 1990-es években ezen módszerek hazai adaptációival alakult ki. Ezek közül kettő épült be az igazságügyi szakértői illetve a biztosítói kárrendezési gyakorlatba: az egyik MABISZ módszerként vált ismertté, a másik pedig, meghonosítója után a Dr. Melegh Gábor-féle táblázatos módszerként.

A MABISZ módszer kiinduló feltételezése az, hogy egy javítás kapcsán keletkező értékcsökkenés nem haladhatja meg a gépjármű egyéves természetes értékvesztését, azt pedig, hogy az egyéves értékvesztésnek mekkora része realizálódik értékcsökkenésként, leegyszerűsítve az határozza meg, hogy a gépjármű mekkora része és milyen súlyosan sérült.

Ezzel szemben a Dr meleg Gábor féle táblázatos módszer abból indul ki hogy a vásárlói bizalmatlanság alapja a javítási számla végösszege, így az értékcsökkenést a javítási számla végösszegének és a gépjármű értékének az aránya határozza meg.

Mindkét módszertant nagyjából 30 éve változatlan formában alkalmazzák. A közben eltelt időben rengeteget változott a társadalom gépjárművekhez való viszonyulása, ezért napjainkban egyre több kritika éri a módszerek által szolgáltatott eredményeket. Mivel azonban új módszertan azóta nem jelent meg, a meglévőket pedig nem aktualizálták, a szakértői társadalom a Dr. Melegh Gábor-féle módszertant ítélte időtállóbbnak. Mára ez vált az általánosan elfogadott és döntő többségben alkalmazott metódussá az igazságügyi szakértői gyakorlatban az értékcsökkenés meghatározására.

A gépjármű értékcsökkenése a károsult szemszögéből

Több évtizedes biztosítói tapasztalattal a hátunk mögött tisztában vagyunk a biztosítói megközelítéssel és a biztosítói gyakorlatban alkalmazott számítási módokkal. Ebben a komplex szakkérdésben a károsultaknak nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, amely alkalmas lenne a biztosító által kialakított álláspont reális voltának ellenőrzésére.

Irodánk igazságügyi szakértői vélemény formájában, a bírói gyakorlatban elfogadott szakértői módszerrel határozza meg az értékcsökkenés reális összegét. Ezzel az egyetlen hatékony eszközt tudjuk ügyfeleink kezébe adni érdekeik érvényesítéséhez.